Mostanában kicsit nehezzebben vetettem bele magam az írásba, révén volt egy pár dolgom, de semmi "elhavazás" típusú.
Mint minden rendes jelölt ügyvédjelölti oktatásra kell járnom, amelyet minden hónap első 7főjén tartunk, és annyira mókás, hogy már fáj. Tudni illik, előtte riogatva lettem, hogy a hiányzásaim akár egy évembe is kerülhetnek. Na most úgy néz ki a valós kép, hogy papíron 30db.ü-jelölt van, ebből 5-en voltunk ott, és a jelenléti papírra tekintve is megállapítható, hogy kb. 10 járnak átlagban. Bizonyára ilyen kevesen akrnak időben végezni a jelölti időszakkal, mert hát ők is tudják kemény szankciók sic! várnak rájuk a sok hiányzás miatt... na persze....
Az oktatás, tájékoztatott minket a Pp. legújabb változásiról, igaz az eredti 2 óránál szűkebben, amiért annyiban vagyok bosszus, hogy azért csak két óra oda vissza nekem a megye székhely.
Mindegy. Másnap egy kis iratbatakintés, harmadnapra pedig egy büntető tárgyalás, amire mivel ez már életem 2. tárgyalása volt, igyekeztem készülni, és előre kialakítottam, egy a per folyamán követendő álláspontot, és megírtam egy perbeszédet. Érzéseim szerint ügyes voltam, ennek ellenére lesöpörtek az asztalról, 5hó 2 év próbára bocsátással lett az ítélet, aminek végső soron örült a terhelt, hiszen több mint egy hónap előzetes után haza mehetett.Volt nagy öröm a folyosón ahol kb 10 családtagja várta.
Tanulságos napjaim voltak, igaz mérsékelten izgalmasak.
