2008.09.10
Az első ügyről
Eltelt egy újabb nap, amit a praxisban töltöttem, és olyan nagy megtiszteltetés ért, hogy akikről nem mertem remélni- mert ilyen világot élünk – ügyfelek, visszajöttek, megvitatni miként legyen tovább és meghálálták szolgálataimat, amit akár életem első fizetségének is hívhatnék.
Lényegében az esetük nem komoly, de érdemel pár szót. D.J. Kundelhi lakos az orvosát nem engedte be feleségéhez, annak korábbi viselkedése miatt- tudniillik nem túl tiszteletteljesen viselkedett a beteg feleséggel az esetet megelőző órában a rendelőben – szóval fájlalván a korábbi hangnemet és orvosi viselkedést, „megálljt” parancsolt az orvosnak egészen a mentők kiérkezéséig, és itt jön a lényeg, olyan szavakkal illette, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy közfeladatot ellátó személy elleni erőszak legyen, és amelyért egyébként az orvos feljelentést is tett. Ebben az ügyben kellett védőként eljárnom a múlt héten, és akkor abban egyeztünk meg, hogy 1 hét múlva bejöttek, amiről már egy kicsit magam is lemondtam, no de lám-lám vannak rendes emberek. Az ügyben a sértettet a gyanúsítottat és egy tanút hallgattak eddig meg, ahol a feleség volt a tanú. Az eljárás egyébként eddig rendben zajlott, a rendőrségi jegyzőkönyvek tekintetében is eléggé jól muzsikált a rendőrség és K. Zs hadnagy úr is, aki egyebek mellett 2 évfolyammal alattam járt a középiskolában.
A nap további részében csak beszélgettem az irodában lévő ügyvédekkel, illetve úgy tettem, hogy minél gyorsabban elteljen a 17 óráig tartó munkaidő.El is telt!Harangozáskor az utcára léptem és gyalogosan haza indultam.
üdv:Jelölt Úr!
